| Példabeszédek könyve 31. fejezet |
| |
| 1. Lemuel király beszédei, próféczia, melylyel tanította vala őt az anyja. |
|
| 2. Mit szóljak, fiam? mit, én méhem gyermeke? mit, én fogadásimnak gyermeke? |
|
| 3. Ne add asszonyoknak a te erődet, és a te útaidat a királyok eltörlőinek. |
|
| 4. Távol legyen a királyoktól, oh Lemuel, távol legyen a királyoktól a bornak itala; és az uralkodóktól a részegítő ital keresése. |
|
| 5. Hogy mikor iszik, el ne felejtkezzék a törvényről, és el ne fordítsa valamely nyomorultnak igazságát. |
|
| 6. Adjátok a részegítő italt az elveszendőnek, és a bort a keseredett szívűeknek. |
|
| 7. Igyék, hogy felejtkezzék az ő szegénységéről, és az ő nyavalyájáról ne emlékezzék meg többé. |
|
| 8. Nyisd meg a te szádat a mellett, a ki néma, és azoknak dolgában, a kik adattak veszedelemre. |
|
| 9. Nyisd meg a te szádat, ítélj igazságot; forgasd ügyét a szegénynek és a szűkölködőnek! |
|
| 10. Derék asszonyt kicsoda találhat? Mert ennek ára sokkal felülhaladja az igazgyöngyöket. |
|
| 11. Bízik ahhoz az ő férjének lelke, és annak marhája el nem fogy. |
|
| 12. Jóval illeti őt és nem gonosszal, az ő életének minden napjaiban. |
|
| 13. Keres gyapjat vagy lent, és megkészíti azokat kezeivel kedvvel. |
|
| 14. Hasonló a kereskedő hajókhoz, nagy messziről behozza az ő eledelét. |
|
| 15. Felkel még éjjel, eledelt ád az ő házának, és rendel ételt az ő szolgálóleányinak. |
|
| 16. Gondolkodik mező felől, és megveszi azt; az ő kezeinek munkájából szőlőt plántál. |
|
| 17. Az ő derekát felövezi erővel, és megerősíti karjait. |
|
| 18. Látja, hogy hasznos az ő munkálkodása; éjjel sem alszik el az ő világa. |
|
| 19. Kezeit veti a fonókerékre, és kezeivel fogja az orsót. |
|
| 20. Markát megnyitja a szegénynek, és kezeit nyújtja a szűkölködőnek. |
|
| 21. Nem félti az ő házanépét a hótól; mert egész házanépe karmazsinba öltözött. |
|
| 22. Szőnyegeket csinál magának; patyolat és bíbor az ő öltözete. |
|
| 23. Ismerik az ő férjét a kapukban, mikor ül a tartománynak véneivel. |
|
| 24. Gyolcsot sző, és eladja; és övet, melyet ád a kereskedőnek. |
|
| 25. Erő és ékesség az ő ruhája; és nevet a következő napnak. |
|
| 26. Az ő száját bölcsen nyitja meg, és kedves tanítás van nyelvén. |
|
| 27. Vigyáz a házanépe dolgára, és restségnek étkét nem eszi. |
|
| 28. Felkelnek az ő fiai, és boldognak mondják őt; az ő férje, és dicséri őt: |
|
| 29. Sok leány munkálkodott serénységgel; de te meghaladod mindazokat! |
|
| 30. Csalárd a kedvesség, és hiábavaló a szépség; a mely asszony féli az Urat, az szerez dicséretet magának! |
|
| 31. Adjatok ennek az ő keze munkájának gyümölcséből, és dicsérjék őt a kapukban az ő cselekedetei! |
|
|
|
