| Prédikátorok könyve 1. fejezet |
| |
| 1. A prédikátornak, Dávid fiának, Jeruzsálem királyának beszédei. |
|
| 2. Felette nagy hiábavalóság, azt mondja a prédikátor; felette nagy hiábavalóság! Minden hiábavalóság! |
|
| 3. Micsoda haszna van az embernek minden ő munkájában, melylyel munkálkodik a nap alatt? |
|
| 4. Egyik nemzetség elmegy, és a másik eljő; a föld pedig mindörökké megmarad. |
|
| 5. És a nap feltámad, és elnyugszik a nap; és az ő helyére siet, a hol ő ismét feltámad. |
|
| 6. Siet délre, és átmegy észak felé; körbe-körbe siet a szél, és a maga keringéséhez visszatér a szél. |
|
| 7. Minden folyóvíz siet a tengerbe; mindazáltal a tenger mégis meg nem telik: akármicsoda helyre a folyóvizek siessenek, ugyanazon helyre térnek vissza. |
|
| 8. Minden dolgok mint fáradoznak, senki ki nem mondhatja; nem elégednék meg a szem látván, sem be nem teljesednék hallásával a fül. |
|
| 9. A mi volt, ugyanaz, a mi ezután is lesz, és a mi történt, ugyanaz, a mi ezután is történik; és semmi nincs új dolog a nap alatt. |
|
| 10. Van valami, a miről mondják: nézd ezt, új ez; régen volt már száz esztendőkön át, melyek mi előttünk voltak. |
|
| 11. Nincs emlékezet az előbbiekről; azonképen az utolsó dolgokról is, melyek jövendők, nem lesz emlékezet azoknál, a kik azután lesznek. |
|
| 12. Én prédikátor, királya voltam Izráelnek Jeruzsálemben. |
|
| 13. És adám az én elmémet mindazok vizsgálására és bölcsen való tudakozására, melyek lesznek az ég alatt. Ez gonosz hiábavaló foglalatosság, melyet adott Isten az emberek fiainak, hogy gyötrődjenek vele. |
|
| 14. Láttam minden dolgokat, melyek lesznek a nap alatt, és ímé minden csak hiábavalóság, és a léleknek gyötrelme! |
|
| 15. Az egyenetlen meg nem egyenesíthető, és a fogyatkozás meg nem számlálható. |
|
| 16. Szóltam az én elmémmel, mondván: ímé, én nagygyá lettem, és gyűjtöttem bölcseséget mindazok felett, a kik fők voltak én előttem Jeruzsálemben, és az én elmém bőven látott bölcseséget és tudományt! |
|
| 17. Adtam annakfelette az én elmémet a bölcseségnek tudására, és az esztelenségnek és bolondságnak megtudására. Megtudtam, hogy ez is a lélek gyötrelme. |
|
| 18. |
|
|
|
