| Zsoltárok könyve 89. fejezet |
| |
| 1. Az Ezrahita Ethán tanítása. |
|
| 2. Az Úrnak kegyelmességét hadd énekeljem örökké! Nemzetségről nemzetségre hirdetem a te hűséges voltodat az én számmal! |
|
| 3. Mert azt mondom: Örökké megáll a te kegyelmességed, és megerősíted a te hűséges voltodat az egekben, mondván: |
|
| 4. Szövetséget kötöttem az én választottammal, megesküdtem Dávidnak, az én szolgámnak: |
|
| 5. Mindörökké megerősítem a te magodat, és nemzetségről nemzetségre megépítem a te királyi székedet. Szela. |
|
| 6. És az egek dicsérik a te csodadolgodat Uram; a te hűséges voltodat is a szentek gyülekezetében. |
|
| 7. Mert a felhőkben kicsoda hasonlatos az Úrhoz, s ki olyan, mint az Úr, az istenek fiai között? |
|
| 8. Igen rettenetes Isten ő a szentek gyűlésében, és félelmetes mindazokra, a kik körülte vannak. |
|
| 9. Uram, Seregeknek Istene! Kicsoda olyan erős, mint te vagy Uram? És a te hűséges voltod körülvesz téged. |
|
| 10. Te uralkodol a tengernek kevélységén; mikor az ő habjai felemelkednek, te csendesíted le azokat. |
|
| 11. Te rontád meg Égyiptomot mintegy átdöföttet; erős karoddal elszélesztetted ellenségeidet. |
|
| 12. Tieid az egek, a föld is a tied: e világot minden benne valóval te fundáltad. |
|
| 13. Az északot és a délt te teremtetted, a Thábor és a Hermon a te nevednek örvendeznek. |
|
| 14. A te karod hatalommal teljes, a te kezed erős, a te jobbod méltóságos. |
|
| 15. Igazság és jogosság a te királyi székednek alapja; kegyelem és hűség jár a te orczád előtt. |
|
| 16. Boldog nép az, a mely megérti a kürt szavát; a te orczádnak világosságánál jár ez, oh Uram! |
|
| 17. A te nevedben örvendeznek egész nap; és a te igazságodban felmagasztaltatnak. |
|
| 18. Mert az ő erejöknek ékessége te vagy; a te jóakaratoddal emeled fel a mi szarvunkat is. |
|
| 19. Mert az Úr a mi paizsunk, és Izráelnek Szentje a mi királyunk. |
|
| 20. Akkor látásban szóltál a te kegyeltednek, és mondád: Segítséget adtam a vitéznek, felmagasztaltam a népből választottat; |
|
| 21. Megtaláltam Dávidot, az én szolgámat; szent olajommal kentem fel őt, |
|
| 22. A kivel állandóan vele lesz az én kezem, sőt az én karom erősíti meg őt. |
|
| 23. Nem nyomhatja őt el az ellenség, és a gonosz ember sem nyomorgatja meg őt; |
|
| 24. Mert ő előtte rontom meg az ő szorongatóit, és verem meg az ő gyűlölőit. |
|
| 25. És vele lesz az én hűségem és kegyelmem, és az én nevemmel magasztaltatik fel az ő szarva. |
|
| 26. És rávetem az ő kezét a tengerre, és az ő jobbját a folyóvizekre. |
|
| 27. Ő így szólít engem: Atyám vagy te; én Istenem és szabadításom kősziklája! |
|
| 28. Én meg elsőszülöttemmé teszem őt és felebbvalóvá a föld királyainál. |
|
| 29. Örökké megtartom néki az én kegyelmemet, és az én szövetségem bizonyos marad ő vele. |
|
| 30. És az ő magvát örökkévalóvá teszem, és az ő királyi székét, mint az egeknek napjait. |
|
| 31. Ha az ő fiai elhagyják az én törvényemet, és nem járnak az én végzéseim szerint; |
|
| 32. Ha az én rendeléseimet megtörik, és meg nem tartják az én parancsolatimat: |
|
| 33. Akkor vesszővel látogatom meg az ő bűnöket, és vereségekkel az ő álnokságukat; |
|
| 34. De az én kegyelmemet nem vonom meg tőle, és az én hűséges voltomban nem hazudom. |
|
| 35. Nem töröm meg az én szövetségemet, és a mi kijött az én számból, el nem változtatom. |
|
| 36. Megesküdtem egyszer az én szentségemre: vajjon megcsalhatnám-é Dávidot? |
|
| 37. Az ő magva örökké megmarad, és az ő királyi széke olyan előttem, mint a nap. |
|
| 38. Megáll örökké, mint a hold, és bizonyos, mint a felhőben lévő bizonyság. Szela. |
|
| 39. De te mégis elvetetted és megútáltad őt, és megharagudtál a te felkentedre. |
|
| 40. Felbontottad a te szolgáddal kötött szövetséget, földre tiportad az ő koronáját. |
|
| 41. Lerontottad az ő kőfalait mind; romokká tetted erősségeit. |
|
| 42. Zsákmányolták őt mind az úton járók; gyalázattá lőn az ő szomszédai előtt. |
|
| 43. Felmagasztaltad az ő szorongatóinak jobbját, és megvidámítottad minden ellenségét. |
|
| 44. Még fegyverének élét is elvetted, és nem segítetted őt a harczban. |
|
| 45. Eltörlötted az ő fényességét, és az ő királyi székét a földre vetetted. |
|
| 46. Az ő ifjúságának napjait megrövidítetted, gyalázatot borítottál reá. Szela. |
|
| 47. Meddig rejtegeted még magad, oh Uram, szüntelen, és ég a te haragod, mint a tűz? |
|
| 48. Emlékezzél meg rólam: mily rövid az élet! Mily semmire teremtetted te mind az embernek fiait! |
|
| 49. Kicsoda oly erős, hogy éljen és ne lásson halált s megszabadítsa magát a Seolnak kezéből? Szela. |
|
| 50. Hol van a te előbbi kegyelmességed, Uram? Megesküdtél Dávidnak a te hűséges voltodra! |
|
| 51. Emlékezzél meg Uram a te szolgáidnak gyalázatjokról! hogy sok népnek gyalázatját hordozom keblemben, |
|
| 52. A melyekkel gyaláztak a te ellenségeid Uram, a melyekkel gyalázták a te felkentednek lépéseit. |
|
| 53. Áldott legyen az Úr mindörökké! Ámen és Ámen. |
|
|
|
