| Találatok (80 db): |
| |
Felele Ábrahám: Bizony azt gondoltam: nincsen istenfélelem e helyen, és megölnek engem az én feleségemért.
/Teremtés könyve 20,11/
|
|
Kicsoda az istenek közt olyan, mint te Uram? Kicsoda olyan, mint te, szentséggel dicső, félelemmel dícsérendő és csudatévő?
/Kivonulás könyve 15,11/
|
|
Félelem és aggodalom lepi meg őket; karod hatalmától elnémulnak mint a kő, míg átvonul néped, Uram! Míg átvonul a nép, a te szerzeményed.
/Kivonulás könyve 15,16/
|
|
És monda a férfiaknak: Tudom, hogy az Úr néktek adta ezt a földet, és hogy megszállt minket a félelem miattatok, és hogy e földnek minden lakosa megolvad előttetek.
/Józsua könyve 2,9/
|
|
És elment az öt férfiú, és Laisba jutott, és látták a népet, a mely benne volt, hogy minden félelem nélkül lakik, a Sidonbeliek szokása szerint él csendesen és bátorságosan, és nincs senki, a ki őket bántaná az országban, vagy úr volna felettök, és távol vannak a sidoniaktól, és nincs senkivel semmi dolguk.
/Bírák könyve 18,7/
|
|
És félelem támada a táborban, a mezőn és az egész nép között; az előőrs és a dúló sereg - azok is megrémülének - és a föld megrendüle; és Istentől való rettegés lőn.
/Sámuel I. könyve 14,15/
|
|
És minden tartományban és minden városban, a hová a király szava és rendelete eljuta, öröme és vigalma lőn a zsidóknak, lakoma és ünnep, és sokan a föld népei közül zsidókká lettek; mert a zsidóktól való félelem szállta meg őket.
/Eszter könyve 8,17/
|
|
Egybegyűlének a zsidók városaikban, Ahasvérus király minden tartományában, hogy rávessék kezöket azokra, a kik vesztöket keresték, és senki sem állhatott meg előttük; mert miattok való félelem szállott minden népre.
/Eszter könyve 9,2/
|
|
És a tartományok minden feje, fejedelmek, kormányzók és a király hivatalnokai magasztalták a zsidókat; mert a Márdokeustól való félelem szállott rájok.
/Eszter könyve 9,3/
|
|
Félelem szálla rám, és rettegés, s megreszketteté minden csontomat.
/Jób könyve 4,14/
|
|
Az ő fensége nem rettent-é meg titeket, a tőle való félelem nem száll-é rátok?
/Jób könyve 13,11/
|
|
A félelem hangja cseng az ő füleiben; a békesség idején tör rá a pusztító!
/Jób könyve 15,21/
|
|
Házok békességes a félelemtől, és az Isten vesszeje nincsen ő rajtok.
/Jób könyve 21,9/
|
|
Meglepi őt, mint az árvíz, a félelem, éjjel ragadja el a zivatar.
/Jób könyve 27,20/
|
|
Ímé, a tőlem való félelem meg ne háborítson; kezem nem lészen súlyos rajtad.
/Jób könyve 33,7/
|
|
Nyakszirtjén az erő tanyáz, előtte félelem ugrándozik.
/Jób könyve 41,22/
|
|
Szolgáljátok az Urat félelemmel, és örüljetek reszketéssel.
/Zsoltárok könyve 2,11/
|
|
A gonosznak hamissága felől így gondolkozom szívemben: nincs ő előtte isten-félelem;
/Zsoltárok könyve 36,2/
|
|
Ott félnek nagy félelemmel, a hol nincsen félelem; mert az Isten elszéleszti azoknak tetemeit, a kik tábort járnak ellened; megszégyeníted azokat, mert az Isten megveti őket.
/Zsoltárok könyve 53,6/
|
|
Félelem és rettegés esett én reám, és borzadály vett körül engem.
/Zsoltárok könyve 55,6/
|
|
Hallgasd meg, Isten, az én szómat, mikor panaszkodom; az ellenségtől való félelemtől mentsd meg éltemet.
/Zsoltárok könyve 64,2/
|
|
Örült Égyiptom, mikor kijövének, mert a tőlök való félelem megszállta őket.
/Zsoltárok könyve 105,38/
|
|
Borzad testem a tőled való félelem miatt, és félek a te ítéleteidtől.
/Zsoltárok könyve 119,120/
|
|
Ne félj a hirtelen való félelemtől, és a gonoszok pusztításától, ha eljő;
/Példabeszédek könyve 3,25/
|
|
Az emberektől való félelem tőrt vet; de a ki bízik az Úrban, kiemeltetik.
/Példabeszédek könyve 29,25/
|
|
És kőszála félelem miatt menekül, és a zászlótól fejedelmei elfutnak, szól az Úr, a kinek tüze Sionban van, és kemenczéje Jeruzsálemben.
/Ésaiás könyve 31,9/
|
|
Megrettentek a bűnösök Sionban, félelem fogja el a gazokat: ki lakhatik közülünk megemésztő tűzzel, ki lakhatik közülünk örök hőséggel?
/Ésaiás könyve 33,14/
|
|
Mert ezt mondja az Úr: Ímé, én félelembe ejtelek téged és minden barátodat, és elhullanak az ő ellenségeik fegyvere által a szemeid láttára; az egész Júdát pedig odaadom a babiloni király kezébe, és elviszi őket Babilonba, és fegyverrel vágja le őket:
/Jeremiás könyve 20,4/
|
|
Ezt mondta ugyanis az Úr: A félelemnek, rettentésnek szavát hallottuk, és nincs békesség.
/Jeremiás könyve 30,5/
|
|
Mit látok? Ők megriadva hátrálni kezdenek, vitézeik leveretnek és futásnak erednek, és vissza sem tekintenek! Mindenfelől félelem, azt mondja az Úr.
/Jeremiás könyve 46,5/
|
|
Félelem, verem és tőr jő te ellened, Moáb lakosa, azt mondja az Úr.
/Jeremiás könyve 48,43/
|
|
A ki elfut a félelem elől, a verembe esik, és a ki kijő a veremből, a tőrben fogatik meg, mert rábocsátom Moábra az ő megfenyítésének esztendejét, azt mondja az Úr.
/Jeremiás könyve 48,44/
|
|
Embernek fia! kenyeredet rettegéssel egyed, és vizedet reszketéssel és félelemmel igyad.
/Ezékiel könyve 12,18/
|
|
És szólj a föld népének: Ezt mondja az Úr Isten Jeruzsálem lakóiról, Izráel földjéről: kenyeröket félelemmel eszik és vizöket ájulással iszszák, hogy pusztaságra vetkőzzék földje bőségéből minden lakói álnoksága miatt.
/Ezékiel könyve 12,19/
|
|
És megfélemlének az emberek nagy félelemmel, és mondák néki: Mit cselekedtél? Mert megtudták azok az emberek, hogy az Úr színe elől fut, mivelhogy elbeszélé nékik.
/Jónás könyve 1,10/
|
|
Azok az emberek pedig nagy félelemmel félék az Urat, és áldozattal áldozának az Úrnak, és fogadásokat fogadának.
/Jónás könyve 1,16/
|
|
És mikor látták a tanítványok, hogy ő a tengeren jára, megrémülének, mondván: Ez kísértet; és a félelem miatt kiáltozának.
/Máté evangéliuma 14,26/
|
|
És gyorsan eltávozván a sírtól félelemmel és nagy örömmel, futnak vala, hogy megmondják az ő tanítványainak.
/Máté evangéliuma 28,8/
|
|
És megfélemlének nagy félelemmel, és ezt mondják vala egymásnak: Kicsoda hát ez, hogy mind a szél, mind a tenger engednek néki?
/Márk evangéliuma 4,41/
|
|
És nagyhamar kijövén, elfutának a sírbolttól, mert félelem és álmélkodás fogta vala el őket; és senkinek semmit sem szólának, mert félnek vala.
/Márk evangéliuma 16,8/
|
|
És láttára megrettene Zakariás, és félelem szállá meg őt.
/Lukács evangéliuma 1,12/
|
|
És félelem szállott minden ő szomszédaikra; és Júdeának egész hegyes tartományában elhirdettetének mind e dolgok.
/Lukács evangéliuma 1,65/
|
|
Hogy megszabadulván a mi ellenségeink kezéből, félelem nélkül szolgáljunk néki.
/Lukács evangéliuma 1,74/
|
|
És ímé az Úrnak angyala hozzájok jöve, és az Úrnak dicsősége körülvevé őket: és nagy félelemmel megfélemlének.
/Lukács evangéliuma 2,9/
|
|
És támada félelem mindenekben, és egymással szólnak és beszélnek vala, mondván: Mi dolog ez, hogy nagy méltósággal és hatalommal parancsol a tisztátalan lelkeknek és kimennek?
/Lukács evangéliuma 4,36/
|
|
Mert félelem fogta körül őt és mindazokat, a kik ő vele valának, a halfogás miatt, a melyet fogtak;
/Lukács evangéliuma 5,9/
|
|
És az álmélkodás elfogá mindnyájukat, és dicsőíték az Istent, és betelének félelemmel, mondván: Bizony csodadolgokat láttunk ma!
/Lukács evangéliuma 5,26/
|
|
És elfogá mind azokat a félelem, és dicsőíték az Istent, mondván: Nagy próféta támadt mi köztünk; és: Az Isten megtekintette az ő népét.
/Lukács evangéliuma 7,16/
|
|
És monda nékik: Hol van a ti hitetek? És félelemmel csodálkoznak vala, mondván egymásnak: Ugyan ki ez, hogy a szeleknek is, a víznek is parancsol, és engednek néki?
/Lukács evangéliuma 8,25/
|
|
Mikor az emberek elhalnak a félelem miatt és azoknak várása miatt, a mik e föld kerekségére következnek: mert az egek erősségei megrendülnek.
/Lukács evangéliuma 21,26/
|
|
|
< Előző oldal |
Következő oldal >
|
