| Találatok (432 db): |
| |
Éle pedig Kénán hetven esztendőt, és nemzé Mahalálélt.
/Teremtés könyve 5,12/
|
|
És éle Kénán, minekutánna Mahalálélt nemzette, nyolczszáz negyven esztendeig; és nemze fiakat és leányokat.
/Teremtés könyve 5,13/
|
|
Éle pedig Mahalálél hatvanöt esztendőt, és nemzé Járedet.
/Teremtés könyve 5,15/
|
|
És éle Mahalálél, minekutánna Járedet nemzette, nyolczszáz harmincz esztendeig, és nemze fiakat és leányokat.
/Teremtés könyve 5,16/
|
|
És lőn Mahalálél egész életének ideje nyolczszáz kilenczvenöt esztendő; és meghala.
/Teremtés könyve 5,17/
|
|
Mostan azért add vissza az embernek az ő feleségét, mert Próféta ő: és imádkozik te éretted, és élsz; hogyha pedig vissza nem adod: tudd meg, hogy halállal halsz meg te, és minden hozzád tartozó.
/Teremtés könyve 20,7/
|
|
Izsák pedig bevivé Rebekát Sárának az ő anyjának sátorába. És elvevé Rebekát és lőn néki felesége és szereté őt. S megvigasztalódék Izsák az ő anyja halála után.
/Teremtés könyve 24,67/
|
|
Lőn pedig Ábrahám halála után, megáldá Isten az ő fiát Izsákot; Izsák pedig lakozék a Lakhai Rói forrásánál.
/Teremtés könyve 25,11/
|
|
És monda: Ímé megvénhedtem; nem tudom halálom napját.
/Teremtés könyve 27,2/
|
|
És elközelgetének Izráel halálának napjai, és hívatá az ő fiát Józsefet, s monda néki: Ha én te előtted kedves vagyok, kérlek tedd a kezedet tomporom alá, és légy hozzám szeretettel és hűséggel: Kérlek ne temess el engem Égyiptomban.
/Teremtés könyve 47,29/
|
|
A Faraó is meghallá azt a dolgot és Mózest halálra keresteti vala: de elfuta Mózes a Faraó elől és lakozék Midián földén; leűle pedig egy kútnál.
/Kivonulás könyve 2,15/
|
|
Az Úr pedig monda Mózesnek Midiánban: Eredj, térj vissza Égyiptomba; mert meghaltak mindazok a férfiak, a kik téged halálra kerestek vala.
/Kivonulás könyve 4,19/
|
|
Ők pedig mondának: A héberek Istene megjelent nékünk; hadd mehessünk hát háromnapi útra a pusztába, hogy áldozhassunk az Úrnak a mi Istenünknek, hogy meg ne verjen minket döghalállal vagy fegyverrel.
/Kivonulás könyve 5,3/
|
|
Ímé az Úr keze lészen a te mezei barmaidon, lovakon, szamarakon, tevéken, ökrökön és juhokon; igen nagy döghalál.
/Kivonulás könyve 9,3/
|
|
Mert ha most kinyujtanám kezemet és megvernélek téged és a te népedet döghalállal, akkor kivágattatnál a földről.
/Kivonulás könyve 9,15/
|
|
Most annakokáért bocsásd meg csak ez egyszer az én vétkemet és imádkozzatok az Úrhoz a ti Istentekhez, hogy csak ezt a halált fordítsa el én tőlem.
/Kivonulás könyve 10,17/
|
|
És vess határt a népnek köröskörűl, mondván: Vigyázzatok magatokra, hogy a hegyre fel ne menjetek s még a szélét se érintsétek; mindaz, a mi a hegyet érinti, halállal haljon meg.
/Kivonulás könyve 19,12/
|
|
A ki úgy megver valakit, hogy meghal, halállal lakoljon.
/Kivonulás könyve 21,12/
|
|
Ha pedig valaki szándékosan tör felebarátja ellen, hogy azt orvúl megölje, oltáromtól is elvidd azt a halálra.
/Kivonulás könyve 21,14/
|
|
A ki megveri az ő atyját vagy anyját, halállal lakoljon.
/Kivonulás könyve 21,15/
|
|
A ki embert lop, és eladja azt, vagy kezében kapják, halállal lakoljon.
/Kivonulás könyve 21,16/
|
|
A ki szidalmazza az ő atyját vagy anyját, halállal lakoljon.
/Kivonulás könyve 21,17/
|
|
De ha az ökör azelőtt is öklelős volt, és annak urát megintették, és még sem őrizte azt, és férfit vagy asszonyt ölt meg: az ökör köveztessék meg, és az ura is halállal lakoljon.
/Kivonulás könyve 21,29/
|
|
A ki barommal közösül, halállal lakoljon.
/Kivonulás könyve 22,19/
|
|
Megtartsátok azért a szombatot; mert szent az ti néktek. A ki azt megrontja, halállal lakoljon. Mert valaki munkát végez azon, annak lelke írtassék ki az ő népe közül.
/Kivonulás könyve 31,14/
|
|
És szóla az Úr Mózesnek, az Áron két fiának halála után, a kik akkor haltak meg, a mikor az Úrhoz járultak vala.
/Leviták könyve 16,1/
|
|
Izráel fiainak pedig mondd meg: Valaki Izráel fiai közül és az Izráelben tartózkodó jövevények közül odaadja az ő magzatát a Moloknak, halállal lakoljon, a földnek népe kövezze agyon kővel.
/Leviták könyve 20,2/
|
|
Mert valaki szidalmazza az ő atyját vagy anyját, halállal lakoljon; atyját és anyját szidalmazta; vére rajta.
/Leviták könyve 20,9/
|
|
Ha valaki más ember feleségével paráználkodik, mivelhogy az ő felebarátjának feleségével paráználkodik: halállal lakoljon a parázna férfi és a parázna nő.
/Leviták könyve 20,10/
|
|
Ha valaki az ő atyjának feleségével hál, az ő atyjának szemérmét fedi fel: halállal lakoljanak mindketten; vérök rajtok.
/Leviták könyve 20,11/
|
|
Ha valaki az ő menyével hál, halállal lakoljanak mindketten, fertelmességet követtek el; vérök rajtok.
/Leviták könyve 20,12/
|
|
És ha valaki férfival hál, úgy a mint asszonynyal hálnak: útálatosságot követtek el mindketten, halállal lakoljanak; vérök rajtok.
/Leviták könyve 20,13/
|
|
Ha pedig valaki barommal közösül, halállal lakoljon, és a barmot is öljétek meg.
/Leviták könyve 20,15/
|
|
Ha valamely asszony akármely baromhoz járul, hogy az meghágja őt: öld meg mind az asszonyt, mind a barmot, halállal lakoljanak; vérök rajtok.
/Leviták könyve 20,16/
|
|
És akár férfi, akár asszony, hogyha ígéző vagy jövendőmondó lesz közöttök, halállal lakoljanak; kővel kövezzétek azokat agyon; vérök rajtok.
/Leviták könyve 20,27/
|
|
És a ki szidalmazza az Úrnak nevét, halállal lakoljon, kövezze azt agyon az egész gyülekezet; akár jövevény, akár benszülött, ha szidalmazza az Úrnak nevét, halállal lakoljon.
/Leviták könyve 24,16/
|
|
Ha valaki agyon üt valamely embert, halállal lakoljon.
/Leviták könyve 24,17/
|
|
A ki barmot üt agyon, fizesse meg azt, de a ki embert üt agyon, halállal lakoljon.
/Leviták könyve 24,21/
|
|
És hozok reátok bosszuló fegyvert, a mely bosszút álljon a szövetség megrontásáért. Ha városaitokba gyülekeztek össze, akkor döghalált bocsátok reátok, és az ellenség kezébe adattok.
/Leviták könyve 26,25/
|
|
Senki, a ki teljesen az Úrnak szenteltetett az emberek közül, meg ne váltassék, hanem halálra adassék bizonynyal.
/Leviták könyve 27,29/
|
|
Megverem őket döghalállal, és elvesztem őket; téged pedig nagy néppé teszlek, és ő nálánál erősebbé.
/Számok könyve 14,12/
|
|
És monda az Úr Mózesnek: Halállal lakoljon az a férfi, kövezze őt agyon az egész gyülekezet a táboron kivül.
/Számok könyve 15,35/
|
|
Ki számlálhatja meg a Jákób porát, és Izráel negyedrészének számát? Haljon meg az én lelkem az igazak halálával, és legyen az én utolsó napom, mint az övé!
/Számok könyve 23,10/
|
|
De ha valaki vaseszközzel úgy üt meg valakit, hogy meghal, gyilkos az; halállal lakoljon a gyilkos.
/Számok könyve 35,16/
|
|
És ha kézben levő kővel, a melytől meghalhat, üti meg úgy, hogy meghal, gyilkos az; halállal lakoljon a gyilkos.
/Számok könyve 35,17/
|
|
Vagy ha kézben lévő faeszközzel, a melytől meghalhat, üti meg úgy, hogy meghal, gyilkos az; halállal lakoljon a gyilkos.
/Számok könyve 35,18/
|
|
Vagy ellenségeskedésből kezével üti meg azt úgy, hogy meghal: halállal lakoljon az, a ki ütötte; gyilkos az; a vérbosszuló rokon ölje meg azt a gyilkost, mihelyt találkozik vele.
/Számok könyve 35,21/
|
|
Mert az ő menedékvárosában kell laknia a főpap haláláig; a főpap halála után pedig visszatérhet a gyilkos az ő örökségének földére.
/Számok könyve 35,28/
|
|
Az olyan gyilkos életéért pedig ne vegyetek el váltságot, a ki halálra való gonosz, hanem halállal lakoljon.
/Számok könyve 35,31/
|
|
Attól se vegyetek váltságot, a ki az ő menedékvárosába szaladt, hogy visszamehessen és otthon lakozzék a főpap haláláig.
/Számok könyve 35,32/
|
|
|
< Előző oldal |
Következő oldal >
|
