Zsoltárok könyve 142. fejezet

1. Dávid tanítása; imádság a barlangban létekor.
2. Fenszóval hívom az Urat, fenszóval könyörgök az Úrhoz.
3. Kiöntöm előtte panaszomat, kitárom előtte nyomorúságomat,
4. Mikor elcsügged bennem a lelkem. Te pedig tudod az én ösvényemet, hogy az úton, a melyen járok, tőrt hánytak elém.
5. Tekints jobbra és lásd meg, hogy senki sincsen, a ki ismerne; nincsen számomra menedék; senki sem tudakozódik felőlem.
6. Hívlak téged, oh Uram; s ezt mondom: Te vagy oltalmam és örökségem az élőknek földén;
7. Figyelmezz esedezésemre, mert igen nyomorult vagyok! Szabadíts meg engem üldözőimtől, mert hatalmasabbak nálamnál!
8. Vezesd ki lelkemet a börtönből, hogy magasztaljam a te nevedet! Az igazak vegyenek engem körül, mikor jól teszel majd velem.

Ingyen Biblia idézet E-mailben

Add meg az e-mail címed:
- Elfogadom az oldal adatkezelési szabályzatát

Feliratkozom!

Ha szeretnél minden héten kapni egy személyre szóló idézetet a Szentírásból, add meg az email címed.

Bármikor leiratkozhatsz az idézetküldőről; az email címed harmadik félnek nem adjuk ki, és nem küldünk rá kéretlen leveleket.


Biblia olvasása online »