Nem tudják-é ezt mind a gonosztévők, a kik megeszik az én népemet, mintha kenyeret ennének, az Urat pedig segítségül nem hívják? /Zsoltárok könyve 14,4/
Nagy segítséget ád az ő királyának és irgalmasságot cselekszik az ő felkentjével, Dáviddal és az ő magvával mindörökké. /Zsoltárok könyve 18,51/
Küldjön néked segítséget a szent helyről; és a Sionból támogasson téged. /Zsoltárok könyve 20,3/
Uram, a te erősségedben örül a király, és a te segítségedben felette örvendez. /Zsoltárok könyve 21,2/
Nagy az ő dicsősége a te segítséged által; fényt és méltóságot adtál reája. /Zsoltárok könyve 21,6/
De te, Uram, ne légy messze tőlem; én erősségem, siess segítségemre. /Zsoltárok könyve 22,20/
Igazságosságodat nem rejtem el szívemben, elmondom a te hűségedet és segítségedet; nem titkolom el kegyelmedet és igazságodat a nagy gyülekezetben. /Zsoltárok könyve 40,11/
Tessék Uram néked, hogy megments engemet; siess Uram segítségemre! /Zsoltárok könyve 40,14/
Rólam is, noha én szegény és nyomorult vagyok, az én Uram visel gondot. Te vagy segítségem, szabadítóm, oh Istenem, ne késsél! /Zsoltárok könyve 40,18/
Te magad vagy az én királyom oh Isten! Rendelj segítséget Jákóbnak! /Zsoltárok könyve 44,5/
Kelj fel a mi segítségünkre, ments meg minket a te kegyelmedért! /Zsoltárok könyve 44,27/
Isten a mi oltalmunk és erősségünk! igen bizonyos segítség a nyomorúságban. /Zsoltárok könyve 46,2/
És hívj segítségül engem a nyomorúság idején, én megszabadítlak téged és te dicsőítesz engem. /Zsoltárok könyve 50,15/
Avagy nincs értelem a hamisságnak cselekvőiben, a kik az én népemet megeszik, mintha kenyeret ennének, a kik az Istent segítségül nem hívják? /Zsoltárok könyve 53,5/
Segíts ki minket a nyomorúságból, mert emberi segítség hiábavaló. /Zsoltárok könyve 60,13/
Mert segítségem voltál, és a te szárnyaidnak árnyékában örvendeztem. /Zsoltárok könyve 63,8/
Isten, az én szabadításomra, Uram, az én segítségemre siess! /Zsoltárok könyve 70,2/
Oh Isten, ne távozzál el tőlem! Én Istenem, siess segítségemre! /Zsoltárok könyve 71,12/
Ontsd ki haragodat a pogányokra, a kik nem ismernek téged, és az országokra, a melyek nem hívják segítségül a te nevedet; /Zsoltárok könyve 79,6/
A nyomorúságban segítségül hívtál és én megszabadítottalak téged; meghallgattalak téged a mennydörgésnek rejtekében; megpróbáltalak téged a versengések vizénél. Szela. /Zsoltárok könyve 81,8/
Akkor látásban szóltál a te kegyeltednek, és mondád: Segítséget adtam a vitéznek, felmagasztaltam a népből választottat; /Zsoltárok könyve 89,20/
Segítségül hív engem, ezért meghallgatom őt; vele vagyok háborúságában: megmentem és megdicsőítem őt. /Zsoltárok könyve 91,15/
Ha az Úr nem lett volna segítségül nékem: már-már ott lakoznék lelkem a csendességben. /Zsoltárok könyve 94,17/
Mózes és Áron az ő papjaival, és Sámuel az ő nevét segítségül hívókkal egybe, segítségül hívják vala az Urat, és meghallgatá őket. /Zsoltárok könyve 99,6/
Magasztaljátok az Urat, hívjátok segítségül az ő nevét, hirdessétek a népek között az ő cselekedeteit! /Zsoltárok könyve 105,1/
Azért megalázta az ő szívöket nyomorúsággal: elestek és nem volt segítségök. /Zsoltárok könyve 107,12/
Adj szabadulást nékünk az ellenségtől, mert hiábavaló az emberi segítség! /Zsoltárok könyve 108,13/
Legyen segítségemre a te kezed, mert a te határozataidat választottam! /Zsoltárok könyve 119,173/
Grádicsok éneke. &Szemeimet a hegyekre emelem, onnan jön az én segítségem. /Zsoltárok könyve 121,1/
Az én segítségem az Úrtól van, a ki teremtette az eget és földet. /Zsoltárok könyve 121,2/
A mi segítségünk az Úr nevében van, a ki teremtette az eget és földet. /Zsoltárok könyve 124,8/
Ki segítséget ád a királyoknak, s megmenti Dávidot, az ő szolgáját a gonosz szablyától. /Zsoltárok könyve 144,10/
Boldog, a kinek segítsége a Jákób Istene, és reménysége van az Úrban, az ő Istenében; /Zsoltárok könyve 146,5/
Akkor segítségül hívnak engem, de nem hallgatom meg: keresnek engem, de meg nem találnak. /Példabeszédek könyve 1,28/
S vajjon mit míveltek a meglátogatásnak és a messzünnen rátok jövő pusztulásnak napján? Kihez futtok segítségért, és hol hagyjátok dicsőségeteket? /Ésaiás könyve 10,3/
És szól e partvidék lakosa ama napon: Ímé így járt reménységünk, hova segítségért futottunk, hogy Assiria királyától megszabaduljunk; hát mi miként menekülhetnénk meg? /Ésaiás könyve 20,6/